Az első szótag kapja a főhangsúlyt
A külön kimondott magyar szó főhangsúlya az első szótagon van: gye-rek, is-ko-la, ce-ru-za. A hosszabb szavaknál mellékhangsúlyok is megjelenhetnek; ez az eszköz a főhangsúlyt jelöli.
A mondatban nem minden szó kap azonos nyomatékot. A kiemelés, az ellentét és a szövegkörnyezet is befolyásolja, mi hangsúlyos. A szó önálló elemzése ezért nem a teljes mondat dallamának vagy hangsúlyozásának leírása.
Az ékezet nem hangsúlyjel
Az á, é, í, ó, ő, ú, ű hosszú magánhangzókat jelölnek. Az ékezetek a magánhangzó minőségéhez és időtartamához tartoznak, nem a szóhangsúly helyét mutatják. A ba-rát-ság szó első szótagja hangsúlyos, bár a hosszú á később áll benne.
Az ö és az ü rövid, az ő és az ű hosszú magánhangzó. A jelek elhagyása megváltoztathatja a szót, ezért a keresésekben és a játékokban is megőrizzük őket.
Gyakori kérdések
Hol van a magyar szó hangsúlya?
Az önállóan ejtett magyar szó főhangsúlya az első szótagon van. A mondatbeli kiemelés és hangsúlytalanság ettől külön kérdés.
Az á betű mindig hangsúlyos?
Nem. Az á hosszú magánhangzót jelöl. A barátság szóban a ba az első, főhangsúlyos szótag, nem a későbbi rát vagy ság.
Mit mutat az eszköz egy mondatnál?
A szavakat külön elemzi. Nem állapítja meg a mondat fókuszát, hanglejtését vagy az egyes szavak tényleges nyomatékát.