Magánhangzók egymás mellett
A magyar köznyelvben az egymás melletti magánhangzók rendszerint külön szótaghoz tartoznak: di-ó, fi-ú, te-a. Nem alkalmazzuk rájuk más nyelvek kettőshangzó-szabályait. Idegen szavaknál és neveknél a kiejtés külön ellenőrzést igényelhet.
A hosszú magánhangzó önmagában nem két szótag: tűz egy szótagú. A hosszúságot á, é, í, ó, ő, ú és ű jelölheti. A szomszédos magánhangzók és a hosszú magánhangzó külön jelenségek.
A cs egy betű, a dzs is egy betű
A magyar ábécé kétjegyű betűi: cs, dz, gy, ly, ny, sz, ty, zs. A dzs háromjegyű. Ezeket a szótagoláskor és a betűjátékokban egy-egy betűegységként kezeljük, ha valóban ezt a betűt jelölik: ka-csa, bo-dza.
Az írás és a kiejtés nem minden részletében azonos. A j és az ly a mai köznyelvben azonos hangot jelöl, de külön betű. A hasonulás és a hosszú mássalhangzók rövidülése is módosíthatja a hangzást. A jelölés ezért nem teljes fonetikai átírás.
Gyakori kérdések
Hány betűből áll a gyerek?
Öt betűből: gy, e, r, e, k. A gy két betűjegyből áll, de a magyar ábécében egyetlen betű.
A dz és a dzs felbontható elválasztáskor?
Az egyszerű dz és dzs betűt nem bontjuk szét: bo-dza, lán-dzsa. A betű írásbeli egysége és a hang tényleges időtartama nem ugyanaz.
Az asszony szóban hány betűt számolunk?
Ötöt: a, sz, sz, o, ny. A hosszú sz rövidített írásmódját a betűszámlálásban két sz egységként kezeljük; az elválasztás asz-szony.